Jógyakorlat leírása

            Az alkotó-fejlesztő meseterápia a meséket tudatosan használja, amelynek során a személyiség fejlődését segítő, értő feldolgozás történik. Nevelési helyzetekhez, problémákhoz, élethelyzetekhez választhatóak a mesék. A világ hét meserégiója közel 2400 mesetípussal dolgozik. A mesék egy-egy emberi működési módot, mintázatot mutatnak be, alkalmasak arra, hogy tükröt tartsanak, hogy mérceként lehessen rájuk tekinteni, hogy segítségükkel kijavíthatóak legyenek a rendezetlen belső állapotok, segítenek a megbomlott egyensúlyi helyzet helyreállításában.
            A világ megismerésének egy lehetséges módja, ugyanis a mesék emberi tapasztalatok, érzések gyűjteménye. Sokáig hagyományozódtak szóban, évszázadokon keresztül csiszolódtak, így komplex tudásanyagot, kipróbált recepteket nyújtanak, amik sok ember szűrőjén mentek már keresztül. Történeteken keresztül pedig könnyebb is tanulni.


Jógyakorlat célcsoportja, intézménytípusa
 
            Az 5-7 éves óvodások 10 foglalkozáson vesznek részt, ahol életkori sajátosságaiknak megfelelően találkoznak mesékkel, mondókákkal, népdalokkal, népi játékokkal és találós kérdésekkel, amiknek a célja a különböző intelligenciaterületek fejlesztése. A mesés foglalkozásokat a gyerekek nagyon élvezik, tevékenyen részt vesznek bennük, várják a következő alkalmat.
            Az óvodapedagógusok és az óvodai munkát segítők négy foglalkozáson vesznek részt, amelyek több esetben szakmai nap keretében valósulnak meg, hogy valamennyi dolgozó részt vehessen rajtuk. A visszajelzések pozitívak, jól érezik magukat, hasznos információkkal gazdagodnak. Így nemcsak a nagycsoportos óvodapedagógusok és dajkák ismerhetik meg a programot és láthatnak meseterápiás foglalkozásokat, hanem minden érintett dolgozó is. Két előadást hallhatnak a meseterápia elméletéről és gyakorlatáról, amit interaktív módon valósítunk meg. A két műhelymunka témája mesekalauz és foglalkozási tervek készítése, amik teljesen egészében gyakorlatra épülnek.
            Az óvodák egy részében a mesék felhasználhatóságáról előadást hallgatnak meg a szülők szülői értekezlet formájában. Tájékoztatást kapnak arról, hogy mi a meseterápia, miért a meséket használjuk ebben a fejlesztő folyamatban, mely mesék alkalmasak, és melyek nem egy ilyen foglalkozás során, és általában a gyermeknek való mesélés során. Ajánlást kapnak arra, hogy milyen meséket érdemes olvasni egy kiscsoportos, egy középsős és egy nagycsoportos gyermeknek. Megismerhetik, hogyan zajlik egy foglalkozás. Az óvodák másik részében közös foglalkozást tartunk a szülőkkel, hogy ők maguk is megtapasztalhassák, milyen egy meseterápiás foglalkozás. A szülői ajánlást ők papíron kapták meg, és beszélgetünk róla.
 

Jógyakorlat alkalmazási területei
 
Nyelvi intelligencia: mesehallgatás, mesemondás, szókincs fejlesztése.
Logikai intelligencia: absztrakt gondolkodás, összefüggések felismerése.
Térbeli intelligencia: térbeli, vizuális információk észlelése, tájékozódás fejlesztése.
Zenei intelligencia: zenei hangok jelentése, ritmusérzék fejlesztése.
Testi intelligencia: mozgásos tevékenységek fejlesztése.
Természeti intelligencia: természettel való kapcsolat elmélyítése.
Interperszonális intelligencia: embertársak megértése, kapcsolatok építése.
Intraperszonális intelligencia: belső motiváció, érzések ismerete, önismeret fejlesztése.

Jógyakorlat megosztásának formája

Előadások.
Műhelymunkák.
Team-gyűlések.
Bemutató foglalkozások.
Hospitálási lehetőség.
Önálló workshop vezetése.

Jógyakorlat időigénye

Féléves bontásban 15 alkalom, óvodások számára 45 perces foglalkozások, óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők számára 60 perces előadások és műhelymunkák, szülők számára 60 perces előadás.

Jógyakorlat célja

            Óvodások számára: a világ megismerése, megismertetése, a szimbolikus beszéd értése, a belső képek megőrzése, az örömre való képesség, kíváncsiság megmaradása, önmaguk és mások megértése, anyanyelvi nevelés, absztrakt gondolkodás fejlesztése.
            Óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők számára: a meseterápia elméletének és gyakorlatának megismerése, mesekalauz és foglalkozási tervek készítése.
            Szülők számára: a mesék felhasználhatósága az otthoni nevelésben.


Milyen segítséget tud nyújtani az intézmény a jógyakorlat adaptálásához?

            Előadások és műhelymunkák az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők számára az óvodában a meseterápia elméletének és gyakorlatának megismerésére, mesekalauz és foglalkozási tervek készítésére.


Jógyakorlat során használt mesék

            A világ hét meserégiójának bármely népmeséje nagy élményt nyújt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Át- és feldolgozott mesék, amelyek egységes arculatúvá szerkesztett mesék, pl. Benedek Elek, Grimm-testvérek, Arany László, Illyés Gyula meséi. Műmesék, amik a népmesék kombinációi, de szerzőjük van, és a régi formák átalakításán alapszik, viszont a csodás elemek kikerültek belőle, pl. Lázár Ervin, Csukás István meséi. Átkódolt varázsmesék, amelyek a népmesék szerkezetén alapulnak, de új szüzsé- és motívumrendszerrel dolgoznak, illetve már nincs boldog befejezésük, pl. Andersen, Oscar Wilde meséi.
            Kiscsoportosoknak: Egyszerű szerkesztésű, ismétlődő szövegrészeket tartalmazó lánc-, halmozó- és mondókamesék (formulamesék), amelyek a világ, az ember, a természet, az emberi természet, a lelki folyamatok, az érzelmek működését mutatják be. Novellamesék a testről, a kezünkről, a testrészeinkről szólnak. Rövidebb állatmesék és a gyerekek közvetlen környezetéről szóló eredetmagyarázó történetek, azaz legendamesék arra adnak magyarázatot mesei nyelven, hogy a bennünket körülvevő világ miért olyan, amilyen, milyenek az állatok, a növények és az égitestek.
            Középső csoportosoknak: Terjedelmesebb állatmesék mesélhetőek. Szívesen hallgatják az igazságos királyokról, okos legényekről és lányokról szóló novellameséket, akik földi, szinte hétköznapi emberek, ismerős helyzetekben és helyszíneken jelennek meg, így könnyű felfedezni a mesékben a hallgatónak saját magát. Tündérmesék közül a rövidebb, egyszerűbb történetek ajánlottak. Élvezik a tréfás és csalimeséket is, mert humoros elemeket tartalmaznak, amelyek segítségével ki lehet nevetni a világot és saját magunkat is. A legendamesék egy része jól szolgál természeti jelenségek magyarázatára a miért korszakban, más részük megszívlelendő erkölcsi tanításokat tartalmaz.
            Nagycsoportosoknak: A hazugságmeséket hallgatva szárnyal a képzelet, egyes csoportjain nagyokat lehet nevetni, a képtelennek tűnő kalandok, soha ki nem mondott, titkos vágyak megálmodására ösztönöznek, határtalan teret nyitnak a fantázia számára. A falucsúfoló mesék leleményei, nyelvi finomsága lehetővé teszik, hogy mindenki kacagjon, feszültséglevezető, felszabadító erejük van, rengeteget lehet közben kacagni magunkon és másokon egyaránt. A rászedett ördögről szóló történetekben az ember furfanggal, csellel többnyire túljár az ember eszén, a kicsiket nagyon izgatja, hogy ez sikerül-e.


Jógyakorlat során használt tevékenységek

Ráhangolódás: mesére hangoló szertartás (hang: hangszer, csengő, énekszó; illat: gyertya, illóolaj; tér: meseszőnyeg kigurítása, bármely egyénileg választott ráhangoló).
Mesemondás.
Népdal-gyerekdal.
Népi játék.
Mondóka.
Találós kérdés.
Alkotás-kézművesség.